Jó zsír rossz zsír a fogyáshoz, FitVideo | A zsírszegény étrend hizlal! Sőt, akár árthat is!

Jó zsírok, rossz zsírok: íme, az iránymutató kisokos! Sándor Alexandra Valéria Minél kevesebb zsírt eszel, annál karcsúbb és egészségesebb leszel?

Hát nem egészen. A szervezetednek ugyanis szüksége van zsírokra. Olyannyira, hogy nélkülük működésképtelen lenne. Mennyi zsír kellene? Hiába hangzik jól első hallásra a zsírszegény — vagy esetleg "zsírmentes" — diéta, valójában nem a mennyiség, hanem a minőség a legfontosabb.

Zsír és olaj • A zsírok szerepe a fogyásban • A fogyáshoz zsír kell!

Az úgynevezett esszenciális, tehát nélkülözhetetlen zsírsavak segítenek a zsírban oldódó vitaminok szállításában és tárolásában, puhán tartják a bőrt, ráadásul kitűnőek "üzemanyagnak". Könnyű viszont összekeverni a "jó" és a "rossz" zsírokat, nehéz ugyanakkor megtalálni belőlük a megfelelő mennyiséget. Ez egyébként a nyugat-európai országokra vagy az Amerikai Egyesült Államokra is igaz. Ennek oka, hogy a zsiradékot gyakran úgy tartják számon a köztudatban, hogy javítja az étel ízét és állagát.

Mind a hagyományos receptek, mind pedig a feldolgozott élelmiszerek sokkal több zsírt rejtenek, mint kellene. Tényleg a zsír az, ami hizlal?

Törvényszerű lenne levonni a következtetést, hogy a zsír a felelős a járványszerűen terjedő elhízásért. A zsírok nem megfelelő mennyisége és minősége azonban csak a baj egyik oka. Az túlsúly és az elhízás sokkal összetettebb probléma annál, mintsem hogy egyetlen tápanyagtípus számlájára lehessen írni.

Hogyan hatnak rád a telített zsírsavak, és milyen.

Igazából a túlzott kalóriabevitel az, ami hízáshoz vezet, ebbe pedig beletartozik a többi tápanyagfajta — a szénhidrát és a fehérje — nem megfelelő fogyasztása, valamint az alkoholé is. Hiába keresnek olyan sokan csodaszert az elhízás ellen, igazából egyszerű a matek: a túl kevés mozgás és a túl sok kalória súlygyarapodáshoz vezet, rendszeres sporttal és a tudatos táplálkozással pedig fogyás fogyás pattan optimális súlytartás érhető el.

Ugyanakkor a genetikai adottságok, a nem, a kor és egyéb életviteli tényezők is árnyalják a képet. A zsír tehát nem az elhízás egyetlen oka, de mégiscsak szerepet játszik benne, hiszen a legkalóriadúsabb tápanyagfajta mind közül. A zsír grammonként 9 kilokalóriát tartalmaz, míg a szénhidrát és a fehérje csak 4-et, az alkohol pedig 7-et.

A túlzott zsírbevitel hibájába pedig könnyű beleesni, mert olyan népszerű és ízletes ételek tartalmazzák, mint a sült krumpli, a feldolgozott élelmiszerek, a sütemények, a kekszek, a csokoládé, a zsíros húsok vagy a sajtfélék.

Noha "helyi hízás" vagy "helyi jó zsír rossz zsír a fogyáshoz tulajdonképpen nincsen, hiszen ezek a folyamatok a test egészére kihatnak, ám egyéni adottságoktól függ, hogy melyik részen milyen ütemben mennek végbe.

De a túl sok zsír okozta gyarapodás biztosan megnöveli a derékbőséget! A belső szervek körül felhalmozódó zsigeri zsír pedig növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések és bizonyos rákfajták például a mell- vagy a vastagbélrák kialakulásának veszélyét is.

A táplálkozástudományi szakemberek egyetértenek abban, hogy a megfelelő minőségű zsírok kiválasztása és a mennyiség szabályozása kulcsszerepet játszik a világszerte dobogós halálokként megjelenő szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy bár bizonyos zsírsavak tényleg jobbak a szívnek, derékbőség szempontjából ugyanolyanok, mint a rosszak, elvégre ugyanannyi kalóriát tartalmaznak.

HASRÓL FOGYÁS - célzott zsírégetés

A zsírbevitel ésszerűsítése nemcsak a fogyásban segít tehát, hanem hozzájárul a hosszabb és egészségesebb élethez is. Most akkor melyik a "jó" zsír, és melyik a "rossz"? Alapvetően a zsírok két csoportját különböztetjük meg: a telített és a telítetlen zsírsavakat.

Ezeken belül további alcsoportok vannak. Kezdjük a jókkal: ők a telítetlen zsírsavak, amelyek között léteznek egyszeresen és többszörösen telítetlenek. Ezek mindegyike — mértékkel fogyasztva — segít csökkenteni a koleszterinszintet, ezáltal pedig a szívbetegség kockázatát is.

Éget telített zsírt - A “jó” és “rossz” zsírok

Főleg, ha a telített zsírsavakat és a transzzsírokat ilyenekre cseréljük le az étrendben. Többszörösen telítetlen zsírsavak elsősorban a növényi olajokban vannak jelen. Ezek hozzájárulnak mind a koleszterin, mind pedig a trigliceridszint csökkentéséhez. A többszörösen telítetlen zsírsavak egyik fajtája a gyakran említett omega-3, amelynek szívre, idegekre, bőrre és hajra gyakorolt pozitív hatása széles körben ismert.

A különösen hasznos, speciális "hosszú láncú" omegaat halfélékből pl.

Zsírok rosszak fogyáshoz

De a diófélék és magok is tartalmazzák ezt a hasznos zsírsavat, közülük is a legtöbbet a lenmag. Már napi 1,5 kiskanál őrölt lenmag fedezheti az omega-3 szükségletünket. Ugyanezt 2 kiskanálnyi chia mag vagy szem dió fogyasztásával is elérhetjük.

Az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak legnagyobb előnye, jó zsír rossz zsír a fogyáshoz segítenek a vérben található "rossz", azaz LDL koleszterin low density lipoprotein szintjének csökkentésében, és a "jó" HDL koleszterin high density lipoprotein szintjének növelésében. Tulajdonképpen ez az egyensúly a legfontosabb tényező a szív- és az érrendszer egészségének megőrzésében. A Földközi-tenger környékén honos mediterrán étrend az, amelyik ilyen szempontból a legtökéletesebb.

Az ott élők ugyanis főleg olívaolajat használnak zsiradéknak, rengeteg zöldséget és sovány húsokat esznek, így a szívbetegek aránya sokkal alacsonyabb náluk.

Hasonló témájú cikkeink

Az egyszeresen telítetlen zsírsavakra jellemző, hogy szobahőmérsékleten folyékonyak, hűtőben viszont megszilárdulnak. Ezek a szívbarát zsírok általában tele vannak antioxidáns hatású E-vitaminnal, és az olíván kívül megtalálhatóak többek között az avokádóban, a mogyoróban, a mandulában, a brazil dióban, a kesudióban, a szezámmagban, a tökmagban, illetve a repce- és a mogyoróolajban.

Milyen zsírokat érdemes elkerülni? Említettük már, hogy telített és transzzsírokból jobb minél kevesebbet bevinni, hiszen növelik a mopsz fogyás, hozzájárulnak az érelmeszesedéshez, így összességében növelik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A telített zsírok főleg állati eredetű élelmiszerekben találhatók meg a húsokban, a tejtermékekben vagy a tojásbantovábbá azokban a növényi zsiradékokban, amelyek szobahőmérsékleten szilárdak, pl. Utóbbiakat könnyű tehát összekeverni az egészségesebb, egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag alternatívákkal.

A transzzsírok jelentik a másik "mumust". Ezekből kétféle létezik: a természetben is előforduló fajták amik kis mennyiségben a tejtermékekben és a húsokban vannak jelenilletve a mesterségesek.

Ipari körülmények között előállított transzzsírt azok a növényi olajok tartalmaznak, amiket részleges hidrogénezési eljárással "megkeményítenek". A természetes transzzsírok nem okoznak problémát, pláne a zsírszegény húsokban és tejtermékekben.

A mesterségesek azonban hatalmas mennyiségben fordulnak elő az olajban sütött ételekben, a kekszekben, a mázas édességekben, a sós ropogtatnivalókban, a mikrós pattogatott kukoricában és bizonyos margarinokban.